A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról

 

Tartalom
A 2001. évi nyelvtörvényről || A korábbi nyelvtörvényekről || Miért nincs szükség nyelvművelésre? || Az ÉS „pincei bogár”-vitája || Értelmező kéziszótár, határontúli magyar szavak és nyelvművelés || Érzelemrokonító forraszték || Vegyesek

 

 

Legújabb írások az oldalon

 

Ez az oldal azért készült, hogy egy helyre gyűjtve bemutassa, hogyan tehettek szert hatalomra, befolyásra egy áltudomány képviselői, milyen eszközöket alkalmaznak a naiv beszélők megtévesztése és a hatalomhoz jutás érdekében, hogyan terrorizálnak egy egész nyelvközösséget, hogyan bélyegeznek meg embercsoportokat anyanyelvük (anyanyelvváltozatuk) miatt.

A nyelvtudomány kutatási eredményei szerint ugyanis a nyelvművelés egy magát alkalmazott nyelvészetnek nevező áltudomány, a nyelvi megbélyegzés intézményesített és államilag támogatott formája, olyan mesterséges szelekciós eszköz, melynek segítségével a hatalmon lévő elit elkerülheti, hogy más csoportok tagjaival versengenie kelljen, merthogy ezeknek a csoportoknak a tagjait egyszerűen félreállítja. A nyelvművelés előíró (preskriptív) szemléletében rejtett lingvicizmus (nyelvi rasszizmus) húzódik meg, ami hozzákapcsolódik általános emberi és nemzeti értékekhez (hazafiság, nemzettudat, az ország függetlensége, irodalom), ezzel elfedve a ligvicizmus okozta veszélyeket.

Az oldal készítője igyekszik idejétől, kedvétől és a lehetőségektől függően minél teljesebben bemutatni azt, hogy hogyan vélekedik a nyelvtudomány a magukat nyelvművelőknek, nyelvvédőknek tituláló, Bolinger által rendkívül visszafogottan csak nyelvészeti kuruzslóknak, vajákosoknak, sámánoknak nevezett nyelvcsőszökről, a szellemi alvilág álnyelvész szélhámosairól. Ez az oldal készen természetesen soha nem lesz, amíg lesznek olyanok, akik úgy gondolják, hogy jogukban áll másokat nyelvhasználatuk miatt kioktatni.

Indulásképpen a reklámnyelv szabályozása mögé bújtatott nyelvtörvény és az ezzel kapcsolatos reakciók közzétételét kezdtem meg, de az oldalon nyelvművelés egyéb vonatkozásai is helyet kaptak.

Ez az oldal céljai szerint segíteni igyekszik mind a nyelvműveléssel mint kutatási tárggyal foglalkozó tudósokat, mind azokat az érdeklődőket, akik osztják a nyelvészek véleményét, mely szerint „a nyelv az, amit az emberek beszélnek, nem pedig az, amit egyesek szerint beszélniük kell” (Mario Pei), és eddig is gyanakodtak rá, hogy a nyelvművelés a legszemélyesebb, alapvető emberi jogainkba való jogsértő beavatkozás, köztörvényes bűncselekmény (vö. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. § f) pontja).

Kis Tamás

Interjú az oldalról az oldal szerkesztőjével

Nyelvőr


– Felháborító! Bent is minden csak angolul van kiírva!
(kép: Népszabadság – Lehoczki István)

 

Arany János:

Grammatika versben

El van már temetve ama korcs bennünket,
Nem ficamítja ki többé az eszünket,
Hacsak fel nem támad hetedszer is, mint a
Regényhőst életre hozza egy csöpp tinta.
Nosza, még a többit, ami nem fér főben,
Temessük el ím e kolerás időben;
Mert a nyelvnek is van pestises járványa,
Ha nem volna, csinál doktora, bábája.

Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:
Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél.
Grammatikát nem tud, hiába csináljuk,
Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk.
Ugy beszél mint apja, nem halad a korral,
Nemes oltvány helyett él ösi vackorral;
Azt se tudja: ki, mi; azt is összevéti;
Három szál fonal az íge pászmán néki.
Ikes vagy nem ikes, azzal nem törődik,
Gyermeke ha csínt tesz, mondja megverődik;
Szóval annyi bűne, amennyi mondása:
Ez a paraszt beszéd nagy isten-csapása.

Törvény kell a nyelvnek, mert különben elvész
Törvényét ki szabja, mint az a sok nyelvész,
Az a három, négyszáz tudós képviselő,
Kik egy-egy indítványt sürűn hoznak elő,
Sőt nem is indítványt, mert törvénnyé kenik:
Önnön bogarába szerelmes mindenik:
Ez az ás és-t leli olyan iszonyatnak,
Hogy talán a szószt is nevezi mártatnak;
Amaz ly betűtől sáppadoz és ünget,
Hogy ettől a hideg ki nem lél bennünket;
Más az oly és olyan különbségin épűl
S megöli a bűnöst könyörűlet nélkül;
Harmadik máglyára itélne valakit,
Ha nem ír és nem mond a ki helyen akit;
Van, ki dühös egy-egy régi jámbor szóra;
Mit vétett? ki tudná! nem tetszik az orra;
Van ki írt száz könyvet, s kérkedik hogy soha
Egybe sem tevé ez ártatlan szót: noha!

Csanádi Imre:

Nyelvművelés

Fejek főnek az Akadémián.
Mi mián? A helyesírás mián!
Merthogy – aszongyák – nincsen abban egység.
Nyesik hát, nyírják, csakhogy egyengessék.
Addig gyomláltok, addig nyelvmíveltek:
remekeltek erdőből – francúz kertet.

 

„én mégis inkább azt mondanám, hogy minden nyelvőr valójában a nyelv gyászhuszára”
(Dudás Attila)

 

A 2001. évi nyelvtörvényről
A nyelvtörvényt megelőző viták, vélemények | T/4899. számú törvényjavaslat | Hírek a nyelvtörvényről | Állásfoglalások, értelmezések | Vélemények a nyelvtörvényről | Nyelvészek, tudósok a nyelvtörvényről | Külföldi vélemények | A nyelvtörvény tágabb vonatkozásai | Röhögjünk a nyelvtörvényen!



 

 

 

 

 

A korábbi nyelvtörvényekről

 

Miért nincs szükség nyelvművelésre?
A klasszikusok szerint | A szociolingvisták szerint | Más nyelvészek és nem nyelvészek szerint

 

A klasszikusok szerint:

A szociolingvisták szerint:

Más nyelvészek és nem nyelvészek szerint

 

Az ÉS „pincei bogár”-vitája (A nyelvművelés mint áltudomány)

Lásd még:

 

Értelmező kéziszótár, határontúli magyar szavak és nyelvművelés
Az Értelmező kéziszótár új kiadásába felvett (Magyarországról nézve) határontúli magyar szavak és Balázs Géza 2005. áprilisi 17-i gúnyolódása
(MP3) apropóján
(lejegyzett szövegét lásd Kontra Miklós előadásában)

Nyelvművelői jajongások:

 

Érzelemrokonító forraszték
Vélemények a magyar nyelv védelme alkotmányba foglalásának elmebeteg ötletéről, majd ennek finomított folytatásáról

Az események a Hírszerzőn:

Schmitt Pál birkózása a magyar nyelvvel és a helyesírással:

 

Vegyesek

Utolsó módosítás: 2024. január 5.

 

Nyelvművelő írások, interjúk és egyéb amatőr, dilettáns, nyelvészkedő hályogkovács oldalak

 

 

Az oldal látogatottsága 2006. április 23. óta: