A parlament őszi ülésszakának múlt heti, „bemelegítő” hetében számos jelentős törvényjavaslatról tárgyaltak a honatyák. A hivatásos katonákkal, a közbeszerzésekkel illetve a gyámügyi igazgatással foglalkozó kérdések közül azonban kiemelkedett egy - az ország lakosságának tekintélyesebb részét érintő - tervezet: nevezetesen a magyar nyelvről (egészen pontosan: a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról) szóló javaslat. Az igazságügy-miniszter által előterjesztett tervezet meglehetősen éles összpárti vitát váltott ki: az ellenzéki politikusok egy része átgondolatlannak és névlegesnek minősítette a kezdeményezést, mások túl szigorúnak vagy éppen ellenkezőleg: túlságosan enyhének találták a tervezet szövegét. A passzus alkotói ugyanakkor nem győzték hangoztatni: nem nyelvtörvényről, csupán nyelv-védő törvényről van szó.
Joó Hajnalka
A törvény életre hívását alkotói szerint az indokolta,
hogy a technikai fejlődés illetve a globalizációs folyamatok
mellékhatásaként egyre terjednek a nyelvünket rontó idegen
nyelvi hatások, a magyar nyelv szókincsének frissítése
helyett inkább az idegen nyelvű szóhasználat válik divattá.
Kiemelkedően érvényes e megállapítás a gazdasági élet
illetve a reklámok területére valamint az üzletfeliratokra.
Jó néhány éve már, hogy nem ábécékben és ilyen-olyan
áruházakban, hanem shopokban, centerekben, plázákban
vásárolunk, pubokba és multiplexekbe járunk - mindez azonban
a világ, illetve az életmód és az életszemlélet
változásainak megfelelően majdhogynem természetes. Sokan
azonban - elsősorban az idősebb, idegen nyelveket nem
beszélők közül (na meg persze a nyelvészek) - zavarónak és
indokolatlannak tartják az idegen kifejezések ilyen mértékű
térhódítását, és amennyire csak lehet, küzdenek ellene.
A most tárgyalt törvényjavaslat szintén nyelvészek illetve nyelvvédő civil szervezetek kezdeményezésére született meg, kettős céllal: elsősorban a magyar nyelv védelme, másodsorban pedig az információszabadság nyelvi hátterének biztosítása érdekében. A kormány javaslata mindazonáltal nem tiltaná ki az elnevezésekből, illetve a hirdetésekből az - immár nemcsak az ifjúsági, hanem a köznyelvet is át- meg átszövő - idegen nyelvi kifejezéseket. A tervezet csupán azt tenné kötelezővé, hogy - amennyiben a hirdető nem helyettesíti tökéletes anyanyelvű verzióval a szöveget, úgy - az angol, német...stb. változat mellett - ugyanolyan formában és legalább akkora terjedelemben - a magyar megfelelő is szerepeljen. Ez a megoldás - a törvényalkotók szerint - mind a magyar közösség, mind a hazánkban tartózkodó külföldiek számára előnyös, hiszen - a szomszédos országok nyelvtörvény-tervezeteivel ellentétben - nem tiltja ki az idegen-, és nem teszi kizárólagossá a magyar nyelvű megfelelőt. A jogszabályban előírt követelmények természetesen nem érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben biztosított, kisebbségi nyelven feltüntetendő feliratok körét és a közösség azokra vonatkozó jogait sem.
A javaslat meglehetősen méltányosan állapítja meg az átálláshoz szükséges átmeneti időszakot: a változtatások kapcsán felmerülő költségek enyhítése érdekében ugyanis reklámok esetében csak a törvény hatályba lépését követő 120 nap, feliratok esetében pedig egy év elteltével lesz kötelező, illetve számonkérhető az idegen nyelvű szöveg magyarral való kiegészítése (vagy helyettesítése).
A törvény sokféle szempontból tehát engedékenynek tekinthető, ám bizonyos tekintetben szigorú is: a magyarítás kötelezettsége alól ugyanis kizárólag a vállalkozás neve, illetve annak rövidített formája kaphat kivételt; a cég illetve a termék legfontosabb jellemzőjét hordozó jelmondat azonban például nem. A javaslat életbelépésének legnagyobb kárvallottjai minden bizonnyal tehát a kreatívok lesznek, akiknek nem kis fejtörést okozhat majd a jövőben, hogy a - gyakran a termék idegen nyelvű hirdetéséből átvett, nemzetközileg ismert - szlogent, pl. connecting people, digitally yours, the freshmaker, just do it...stb. valami hasonlóképpen ütős magyarítással helyettesítse. Különösen bajban lesznek a reklámszakemberek azokban az esetekben, amelyekben az idegen nyelvű hirdetés valamilyen szellemes, csak azon a nyelven érvényesülő szójátékot tartalmaz, mint pl. a kedvelt sörfajta reklámjából lassan szállóigévé váló jelmondata: gut, besser, Gösser.
Hogy mit szólnak az érintettek a törvényjavaslathoz? László Attila, az említett sörmárka hazai képviselője, a Brau Union Rt. marketing igazgatója például - amint arról a Politikafórumnak beszámolt - fel van háborodva. A kereskedelmi vezető teljesen abszurdnak tartja, hogy meg kell változtatniuk egy olyan reklámot, amelyet a világ számos országában Japántól Fokföldig ebben a formában ismernek és épp a szellemes nyelvi játék folytán lett kedveltté. László Attila egyetlen olyan országról sem tud, ahol kezdeményezték volna a márkával eggyé vált, több évszázados jelmondat lefordítását. Elmondása szerint a sör gyártói valamennyi országban végeztek felméréseket arra vonatozóan, hogy a fogyasztók értik illetve kedvelik-e a szlogent, és a megkérdezettek csaknem 70 százalék mindkét kérdésre igennel válaszolt. Ha megszüntetjük, attól nem lesz gazdagabb a nyelv - véli az igazgató.
Kétségtelen tehát, hogy vannak dolgok, amelyeket nem lehet - és nem is célszerű - erőszakosan megmagyarítani, mint ahogy pl. a jó pofa sör szellemessége sem állna meg egyetlen idegen nyelven sem. Vannak azonban olyan - elsősorban angol - jelmondatok, amelyek nem veszítenének mondanivalójukból akkor sem, ha magyarul mondanánk őket, mint például a Philips (Let's make things better), a Nokia (Connecting people) vagy a Budmil (Feel the power, Leisure and pleasure) szlogenjei, amelyek közül az utóbbi ráadásul magyar cég. A törvény majdani életbelépésének következményeiről a Politikafórum megkeresésére mindhárom cég marketingosztályán azt a választ adták, hogy a jogszabály első lépcsőben nem a reklámszakemberek, hanem a cég jogászai számára jelent majd feladatot: valami módon mindenütt megpróbálják elérni, hogy minden maradhasson a régiben. Hogy sikerül-e, az még a jövő kérdése.
A Magyar Reklámszövetség - noha a magyar nyelv védelmére való törekvést alapvetően üdvözli - szintén nem ért egyet a tervezettel. Álláspontjuk szerint a tervezett törvényi szabályozás nehézkes és felesleges, inkább a reklámszakma önszabályozását, és az MTA irányelveinek megfelelően kialakított cselekvési program kidolgozását tartják szükségesnek.
A szabály betartásának ellenőrzését a törvényjavaslat reklámok, hirdetések esetében a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségre, illetőleg - az üzletelnevezések, üzletfeliratok esetében - a települési önkormányzatok jegyzőjére hárítaná. Hogy a jogszabály betartásának felügyelete mekkora többletmunkát jelent az illetékes szervek részére, arról a fogyasztóvédelem sajtó- illetve reklámosztályán „majd meglátjuk”-alapon egyelőre nem kívántak nyilatkozni, néhány megkeresett település jegyzője pedig még nem is hallott a tervezetről.
A törvény ésszerűségéről illetve szükségességéről a javaslat parlamenti általános vitáján meglehetősen megoszlottak a vélemények. A kormánypárt álláspontjának legfőbb érve a tervezet mellett az információszabadság érvényesülésének jelenlegi csorbulása volt, mivel a hazai népesség csupán 12 százaléka beszél idegen nyelveket, a maradék 88 százalék számára hozzáférhetetlenek, feldolgozhatatlanok a nem magyarul közzétett információk.
A javaslat ellen a MIÉP, az SZDSZ illetve MSZP egyaránt több kifogást emelt. A MIÉP-es álláspontnak megfelelően a tervezet túlontúl engedékeny: szerintük ugyanis teljes egészében ki kellene irtani a nyelvből a „globális kultúrszenny-áradatot”. A szocialista honatyák a törvényt könnyedén kijátszhatónak és kidolgozatlannak tartják (ezért be is nyújtottak hozzá rögtön harmincnégy módosító javaslatot). A szabaddemokraták szerint pedig a nyelv védelmét nem jogszabályokkal kell szolgálni, hanem olyan példamutatással, amely nem engedi meg - mondjuk - egy sportminiszter számára, hogy kandidáljon az olimpiarendezésre, legfeljebb, hogy pályázzon, s amely nem tűr meg semmiféle imázsközpont-szerű szüleményt. Még a nyelvben sem...