Előnyben a magyar szavak
Magyar Nemzet 2001. augusztus 10.
Simits Timea
Munkatársunktól
Néhány héten belül a parlament elé kerül a kormány által már elfogadott, „a magyar nyelvnek a reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról” szóló törvénytervezet.
A Magyar reklámszövetség elnöke szerint divattá lehetne tenni a magyar kifejezéseket
Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke úgy
véli, divattá lehetne tenni, hogy az idegen kifejezések
helyett magyarok szerepeljenek a különböző reklámokban.
Grétsy László nyelvész is támogatja az előterjesztést.
Legfőbb célja ezzel az Igazságügyi Minisztérium
kezdeményezésének, hogy korlátozza az idegen szavak
használatát a kereskedelemben, a gazdasági, üzleti életben
való reklámozás során. A tervezet értelmében a
reklámcélú köztéri feliratokon, reklámtáblákon szereplő
idegen szavakat magyarul is fel kell tüntetni. Ha az adott
idegen szónak, kifejezésnek nincs pontos magyar megfelelője,
akkor körül kell azt írni vagy megmagyarázni az értelmét.
A tervezettel egyetért Levendel Ádám, a Magyar
Reklámszövetség elnöke is, bár szerinte ezt nem
feltétlenül törvényi úton kell szabályozni. Lapunknak
kifejtette: más módon is célt lehet érni, divattá lehetne
tenni, hogy az idegen kifejezések helyett magyarok szerepeljenek
a különböző reklámokban. Kijelentette: a reklámszövetség
szívesen támogatná olyan versenyek, pályázatok kiírását,
amelyek a magyar nyelvi lelemények használatát díjaznák a
reklámokban. – A magyar nyelv hajlékonyságában,
áthallásában óriási lehetőségek rejlenek, biztos vagyok
benne, hogy a reklámszakemberek ezt remekül kihasználva,
frappáns kifejezéseket alkotnának – szögezte le.
Az elgondolást a magyar nyelvészek is támogatják, annak
ellenére, hogy egy önálló nyelvtörvény gondolatával nem
értenének egyet. Mivel a nyelv öntörvényű, ezért
szabályozni nem lehet – hangsúlyozta Grétsy László, az
ismert nyelvész a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva.
Elmondta: nagyon fontos, hogy az emberek értsék a hozzájuk
eljuttatott üzeneteket, ezért is szükséges egy ilyenfajta
szabályozás létrehozása. Felhívta a figyelmet arra, hogy az
alkotmány 61. paragrafusában is megfogalmazódik: a Magyar
Köztársaság állampolgárainak lehetőséget kell biztosítani
a hozzájuk címzett közérdekű közlemények magyar nyelven
történő befogadására. Grétsy László hozzáfűzte, hogy
úgy tudja, ha a törvény életbe lép, az egyes cégeknek lesz
türelmi idejük az új szabályokhoz igazodni, sőt a
Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztályán működő
szakértő testület is a rendelkezésükre áll majd a
kifejezések magyar megfelelőjének megtalálásában, vagy a
szó magyarázatával, körülírásával kapcsolatban. Aki nem
tesz eleget a törvény követelményeinek, pénzbírságot
fizet.