Az ÉS május 3-i számának Páratlan oldalán a sra szignós
cikk a tavalyi XCVI. számú, úgynevezett nyelvtörvényt
pécézi ki (Anyanyelvelés). Ebben az
író azt bizonygatja, hogy magyar és idegen szó közt gyakran
nehéz vagy lehetetlen különbséget tenni. Érdekes módon az
írás nem cégfeliratok példáit hozza föl - hiszen erről
szól a törvény -, hanem közszavakéit, amelyek ritkán
jelennek meg reklámokban, például flexibilis tömlő, amelynek
"gégecső" volna a magyar jelentése. A lényeget sra
cikke nem érinti. A kérdést másképpen kell megítélni.
A cégtáblák, reklámok, feliratok idegen elemeinek
túlnyomó többségéhez kétség sem fér, hogy nem magyarok,
hanem főként angolok, de más nyelvből valók is. Ilyen
például a leggyakrabban előforduló shop, vagyis bolt, üzlet,
kereskedés, sőt manager shop is van (olykor menedzser shop
öszvér írással), amelyben irodafelszerelést árulnak.
Egyébként ilyen nevű üzletek Amerikában és az angolszász
országokban nincsenek, tehát lehet mondani, hogy ez az
"alkotás" magyar szó lett (?!). De mit szóljunk az
outlet áruház fogalmához, amely a népi demokrácia
elnevezéssel párhuzamba állítható, t. emennek szó szerinti
jelentése: népi népuralom. Az outlet maga is
szakáruházfélét jelent, vagyis szó szerint:
áruházáruház.
Ám arra a kevés számú vitás esetre a szóban
forgó törvény az MTA Nyelvtudományi Intézetét jelöli ki
szakvéleményezésre, amelynek munkatársai hitelesen
eldönthetik a kérdést.
De a cégnevekre térve hadd mutassak rá, hogy
ezrével burjánzanak a rossz angolsággal (franciasággal stb.),
vegyes magyar-angol-német stb. öszszetételek, amelyeknek
jelentésük nincs, vagy ha van, nem függ össze a bolt
jellegével, csupán parvenü tulajdonosaik műveletlenségéről
tanúskodnak. Néhány példát ezekből szeretnék bemutatni:
Mistral Computerworld: computer és world nem írható
egybe; Mistral micsoda, kicsoda? A provanszi szél vagy a
provanszál (okcitán) Nobel-díjas költő Frédéric Mistral
(1830-1914); de akármelyik, mi közük van a számítógéphez?
Aknabau Kft. csatornaépítő vállalat: az akna
magyar szó, a Bau német, jelentése "építés,
építő"; szóval fából vaskarika.
Portikusz Exclusive Second Hand, magyar felirat
nélküli használt ruhák boltja: portikusz alkalmi magyar
helyesírás, helyesen porticus: "oszlopos előcsarnok"
mint építészettörténeti műszó, exclusive angolos
írásmód, Second Hand jó angol kifejezés: de mi köze az
oszlopcsarnoknak a használt ruhaneműkhöz?
Pomme Gold Gyermekruházati Bolt: pomme franciául
"alma", Gold németül "arany"; jelentése
"arany alma"? A cégtáblán a két o betűt almák
képe helyettesíti; franciául pomme d'or, németül Goldapfel
volna helyesen.
Jabert Magánnyomozó Kft.: nem Jabert, hanem Javert a
neve Victor Hugo Nyomorultak című regénye ellenszenves
zsarujának.
Nem folytatom. Ezekről az ostobaságokról nem szól
a törvény, bűncselekménynek nem volnának minősíthetők, de
éppen olyan bosszantóak, mint a magyarázat nélküli helyes
idegen szavak. A jó érzésű embernek, még ha tud is angolul
vagy az idegen elem nyelvén, ellenszenvesek az idegen nyelvű
cégtáblák, reklámok, feliratok. De sokkal inkább bosszantja
a csak magyarul tudó, vagy idegen nyelven alig értő
lakosságunk túlnyomó többségét. A visszásságot tetézi,
hogy a feliratok semmi útmutatást nem adnak az üzlet
jellegére nézve, az ott kapható áruk iránt; legtöbbnyire a
bolt tulajdonosának neve is hiányzik, nem úgy, mint még a
háború előtt és ma is a legtöbb országban, pedig tudtommal
a cégtörvény megköveteli ezt a tájékoztatást. A hazai
gyakorlat egyedülálló. Németországban szintén elég sok az
angol felirat (rokon nyelv és a németek jobban tudnak angolul,
mint a magyar lakosság), de megközelítőleg sem anynyi, mint
hazánkban. Spanyol nyelvterületen, Dél-Amerikában pedig
egyáltalán nincs ilyen gyakorlat.
A törvény tehát helyes irányba mutat, bár
kétséges, mennyire lehet neki érvényt szerezni. Különben
Franciaországban és Finnországban szintén van nyelvtörvény.
Én magam korábban (Népszabadság, 2001.
október 22-i szám 16. lapja) az idegen és helytelen
feliratok megadóztatását javasoltam. Az adó ellen lehet
morogni, de nehezebb kibújni alóla.
Még egy észrevételt sra elmefuttatásáról. A
laminált szakszóban szakirodalomra és Moldova Györgyre
hivatkozva (???!) azt állítja, hogy "ősi magyar
gyök" rejtőzik benne (talán ál-lami és va-lami).
Remélem, hogy a cikkíró ezt tréfának szánta, mert ekkora
sületlenséget nem teszek fel róla, noha stílusa és
Moldovára való hivatkozása nem vall humorizálásra.