AZ OLVASÓ OLDALA
Népszabadság 1997.03.18
Dóunt széj eniszing!
Magyar anyanyelvére lehet, legyen is büszke Uj Péter, ha már ilyen gorombán nekiesett az "eszperantós faterkák" torkának. (Ken áj kik it? Népszabadság, március 10.) Gondjai persze neki is vannak a magyar nyelvhelyességgel, mert a feltételezit csak nem bírja (meri) kettészakítani tételezi fel-re. Vat ken áj széj? Ez a fajta "anglicizmus" az újlipótvárosi kávéházi nénikék megmosolyogtató magyaros angolsága. Angol ember nem beszél így angolul. De térjünk vissza a "nagy eszű eszperantó alapítványosokhoz". Tudja a fene, hogy ki szítja ilyen eszementen Uj dühét, miért az izzó hangvételű filippikák az eszperantó nyelv (és irodalom, kultúra, mozgalom stb.) ellen?! Az eszperantisták nem arrogánsak, nem agresszívek. Amire honfitársaink figyelmét akár ilyen szórólapokkal is felhívják, mindannyiunk jogos aggodalma: az angol nyelv egészségtelen térhódítása az anyanyelv szókincsében, az amerikai (film)kultúra lassan hegemonikus uralma hazánkban is (lásd a magyar mozik filmkínálatát).
József Attila a század harmincas éveiben kéri a hazát: "Adj magyarságot a magyarnak, / hogy mi ne legyünk német gyarmat". A költő kérése ma is aktuális: mind gazdaságilag, mind kulturálisan egyre erősebben érzékelhető a német és az amerikai befolyás. Az eszperantó, éppen azért, mert nemzetek feletti, a társadalmak kommunikációjának demokratikusabb nyelvi eszköze lehetne. Az eszperantó nem halva, hanem élve született, fejlődésének távlatai beláthatatlanok. Az emberarcú szocializmus emlegetése (valójában az emberarcú szocializmussal való riogatás) olyan lerágott csont, amelyet még a legéhesebb kutya sem kezdene el nyalogatni, a rágásáról nem is beszélve.
És végül a lejmolás. Az eszperantisták alapítványa ugyanazzal a lehetőséggel szeretne élni, mint a törvény által meghatározott alapítványok mindegyike: pótlólagos támogatást kér, eszperantistáktól és nem-eszperantistáktól egyaránt. Ajánlom U. P. figyelmébe a hasonló hirdetések tömegét. A féllábú, magyar állampolgárságú, zsidó vallású négerek alapítványán - ha létezne ilyen - jól elverhetné a port! Summa summarum: újságírónak lenni, elcikkenteni magunkat csak szerényen! Nagyon szerényen! Különben dóunt széj eniszing - vagyis, inkább ne mondj semmit!
Dr. Gecső Tamás az ELTE tanszékvezető egyetemi docense Budapest