A Magyar Reklámszövetség állásfoglalása:
a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű
közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény értelmezéséről
- A törvény hatálya a gazdasági reklámokra terjed ki.
A törvény 1.§
(1) bekezdése értelmében a Grtv.-ben meghatározott gazdasági reklámokra vonatkozik
a magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége.
A Grtv. reklámdefiníciója alapján az olyan tájékoztatás minősül gazdasági
reklámnak, amely áru (termék, szolgáltatás, ingatlan, jog, kötelezettség)
értékesítését és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését,
továbbá áru vagy árujelző megismertetését segíti elő. A definíció értelmében
nem minősülnek gazdasági reklámnak a társadalmi célú reklámok (mivel ezek
esetében mind az eladás-ösztönzési, mind pedig a vállalkozás vagy áru megismertetésének
szándéka hiányzik). Hasonlóképpen nem minősülnek gazdasági reklámoknak az
álláshirdetések., amelyek ugyan alkalmasak a vállalkozás nevének megismertetésére,
de hiányzik az eladás-ösztönzési szándék. Az olyan álláshirdetések azonban,
amelyek ugyan tartalmaznak munkaviszony létesítésére vonatkozó felhívást,
de ugyanakkor elsődleges céljuk - a hirdetés egészét figyelembe véve - a
vállalkozás áruja értékesítésének elősegítése, gazdasági reklámoknak minősülnek.
Fentiekre tekintettel a magyar nyelv védelméről szóló törvény rendelkezései
alkalmazandók a gazdasági reklámokra, nem alkalmazandók a társadalmi célú
reklámokra, és nem alkalmazandók az álláshirdetésekre, kivéve, ha azok valójában
burkolt gazdasági reklámok..
- A magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége nem terjed ki a vállalkozás nevére, megjelölésére és az árujelzőre
A törvény 1.§ (1) bekezdése értelmében a magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége
nem terjed ki a vállalkozás nevére, megjelölésére és az árujelzőre. Az árujelző
fogalmát a törvény 5.§(2) bekezdése határozza meg:
"5.§(2) E törvény alkalmazásában árujelző: a külön törvényben szabályozott
védjegy és földrajzi árujelző, valamint minden más jellegzetes elnevezés
vagy megjelölés, amelyről valamely vállalkozás áruját vagy szolgáltatását
fel szokták ismerni, függetlenül attól, hogy az elnevezés vagy a megjelölés
iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e."
E meghatározás alapján árujelzőnek minősül a termék jellegzetes csomagolása, valamint a védjegyoltalom alatt álló szlogen is.
- A magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége nem terjed ki a sajtótermék idegennyelvű részeire, mellékletére és különkiadására.
A törvény 1.§ (3) bekezdése értelmében a magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége
nem terjed ki a sajtótermék idegennyelvű részeire, mellékletére és különkiadására.
A kiadó köteles egyértelműen és közérthetően jelölni az idegennyelvű rész,
melléklet vagy különkiadás jelleget.
- A törvény hatálybalépése, átmeneti szabályok.
A törvény 2002. február
17-én lép hatályba, rendelkezései e naptól kötelezőek. A törvény 6.§(2) bekezdésében
foglalt átmeneti szabály értelmében a törvény hatályba lépése előtt közzétett
reklámokra a törvény rendelkezései 2003. január 1-től alkalmazandók. E rendelkezés
alapján tehát a 2002. február 17-ét megelőzően már közzétett, a törvény követelményeinek
nem megfelelő reklámokat 2003. január 1-ig lehet közzétenni.