Módosító javaslatok a nyelvtörvényhez 1.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/4899/3.
Módosító javaslat
dr. Áder János
úrnak
az Országgyűlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján "a magyar nyelvnek gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról" szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő.
A törvényjavaslat címe a következőképpen módosuljon:
"2001. évi ...... törvény a magyar nyelv[nek] használatáról a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során [való használatáról]."
Indokolás
Indokolt, sőt szükséges, hogy az a törvénytervezet, amely a magyar nyelv használatát írja elő a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során, mutasson példát abban is, hogyan kell a magyar nyelvet helyesen, szabatosan, "magyarosan" használni. Ezért javaslom, hogy a szórend egyszerű módosításával kerüljük el a lényegében csak felesleges töltelékszóként megjelenő "való" szó használatát.
Budapest, 2001. augusztus 29.
dr.
Bazsa György
MSZP
T/4899/4.
Módosító javaslat
dr. Áder János
úrnak
az Országgyűlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján "a magyar nyelvnek gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról" szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő.
A törvényjavaslat 3. § (2) bekezdése a következőképpen módosuljon:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt)."
Indokolás
Indokolt, hogy a törvénytervezet 3. §-ának (2) bekezdése is szó szerint megegyezzen az 1. és a 2. § egyébként azonos szövegű (2) bekezdésével. Ezt éri el a javaslat a jelölt kiegészítéssel.
Budapest, 2001. augusztus 29.
dr.
Bazsa György
MSZP
T/4899/5.
Módosító javaslat
dr. Áder János
úrnak
az Országgyűlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján "a magyar nyelvnek gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról" szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő.
A törvényjavaslat 6. § (1), illetve (2) bekezdése a következőképpen módosuljon:
"(1) Ez a törvény a kihirdetésről számított [60.] 8. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépése előtt közzétett, az 1. § hatály alá eső reklámokra a törvény előírásait a hatálybalépést követő [120] 180. naptól kell alkalmazni."
Indokolás
A 60 napos hatálybelépés indokolatlanul lehetővé teszi, hogy a törvény tényleges elfogadásától kezdve még további két hosszú hónapon át lehessen reklámokat, feliratokat, stb. megjelentetni csak idegen nyelven és majd csak a 60 nap eltelte után kezdődjön meg a 2 hónap, illetve az 1 év számítása. A gyorsabb hatálybalépés elejét veszi a csak idegen nyelvű reklámok, stb. nem kívánatos további szaporodásának, (ami a törvény célja), a 120 napos haladék megnövelése 180 napra viszont biztosítja ugyanazt a (sőt egy kicsivel több) felkészülési időt, míg az egy év türelmi idő vonatkozásában ez nem jelent érdemi módosítást.
Budapest, 2001. augusztus 29.
dr.
Bazsa György
MSZP
T/4899/6.
Módosító javaslat
dr. Áder János
úrnak
az Országgyűlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján "a magyar nyelvnek gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról" szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő.
A törvényjavaslat 6. § (4) bekezdése a következőképpen módosuljon:
"(4) Az e törvényben meghatározott követelmények nem érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek külön törvényben biztosított[,] jogait, hogy saját nyelvükön jelenítsék meg a helység- és utcaneveket, a közhivatalok és a közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratait[nak], illetve az e szervek működésére vonatkozó közleményeket[nek kisebbségi nyelven való feltüntetésére vonatkozó jogait]."
Indokolás
Indokolt, sőt szükséges, hogy az a törvénytervezet, amely a magyar nyelv használatát írja elő a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során, mutasson példát abban is, hogyan kell a magyar nyelvet helyesen, szabatosan, "magyarosan" használni. Ezért javaslom, hogy a mondatszerkezet stiláris átalakításával kerüljük el a lényegében csak felesleges töltelékszóként kétszer is megjelenő "vonatkozó", a "kisebbségi" és a "feltüntetés" szó egy mondaton belüli ismételt használatát.
Budapest, 2001. augusztus 29.
dr.
Bazsa György
MSZP
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/4899/7.
Módosító javaslat
dr. Áder János
úrnak
az Országgyűlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján "a magyar nyelvnek gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról" szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő.
A törvényjavaslat preambuluma két esetben a következőképpen módosuljon:
"A magyar nyelv védelme a nemzet jövőjének is záloga, ezért a ma élő nemzedékek közös felelőssége a nyelvi környezet épségének megtartása és átörökítése az utódokra [való átörökítése], a nyelv egészséges alkalmazkodóképességének fenntartása. ....
"Az Alkotmány 61. §-ában biztosított információszabadság tényleges gyakorlásának is elemi feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük legyen magyar nyelven befogadni a hozzájuk címzett, közérdeklődésre számot tartó közleményeket [magyar nyelven való befogadására]."
Indokolás
Indokolt, sőt szükséges, hogy az a törvénytervezet, amely a magyar nyelv használatát írja elő a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során, mutasson példát abban is, hogyan kell a magyar nyelvet helyesen, szabatosan, "magyarosan" használni. Ezért javaslom, hogy a szórend egyszerű módosításával kerüljük el a lényegében csak felesleges töltelékszóként megjelenő "való" szó használatát két esetben is.
Budapest, 2001. augusztus 29.
dr.
Bazsa György
MSZP
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/4899/13.
Módosító javaslat
dr. Áder
Jánosnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő:
A törvényjavaslat 4. §-a az alábbiak szerint módosul:
"(1) Az 1. §-ban foglalt követelmények érvényesülését a F[f]ogyasztóvédelmi Fő[f]elügyelőség és a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik. Ha az ellenőrzés során e törvény előírásait sértő reklámot észlelnek, a Grtv. [-ben] 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogkör[é]ükben eljárva intézked[ik]nek a jogsértő állapot megszüntetéséről."
Indokolás
A törvényjavaslat pontatlanul határozza meg az 1. §-ban foglalt követelmények ellenőrzését végző államigazgatási szervet, amikor az ellenőrzési hatáskört, konkrét megjelölés nélkül, a fogyasztóvédelmi felügyelőségre ruházza. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. tv. 15. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését első fokon a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el, s ezen belül lefolytatják a törvénysértések miatti eljárásokat. A módosító indítvány a reklámtörvény és a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat összhangjának megteremtését szolgálja.
Budapest, 2001. szeptember 3.
dr.
Wiener György
MSZP
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/4899/32.
Módosító javaslat
Á d e r J á n o s
úrnak
az Országgyűlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése alapján a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
nyújtom be:
"A[ gazdasági reklámok és a]z üzletfeliratok nyelvi követelményei
2. A törvényjavaslat 1. §-a maradjon el:
"1. §
(1) Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott gazdasági reklámban a reklám szövegét - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével -, ideértve a jelmondatot (szlogent) is, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy - ugyanazon reklámban - az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt).
(3) A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízió-műsorban, továbbá azt közvetlenül megelőzően vagy követően közzétett reklámra az (1) bekezdésben foglalt követelményt nem kell alkalmazni."]
Indokolás
A gazdasági reklámok esetében a törvényjavaslatban előterjesztett szabályozás felesleges. A hirdetők a saját költségükre, saját kockázatukra hirdetnek. Érdekükben áll, hogy a reklám eljusson a megcélzott fogyasztókhoz. Joggal feltételezhető, hogy általában magyarul fogalmazzák meg a hirdetéseket, s csak olyan sajátos esetekben folyamodnak idegen nyelvű szövegelemekhez a reklámban, amikor ez előmozdítja a hirdetés eredményességét.
Budapest, 2001. szeptember 5.
Bauer
Tamás
SZDSZ
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/4899/33.
Módosító javaslat
Á d e r J á n o s
úrnak
az Országgyűlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése alapján a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
nyújtom be:
1. A törvényjavaslat 2. §-a a következőképpen módosuljon:
"2. §
(1) Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve és a vezérszó kivételével -, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelméről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven, valamint az adott településen széles körben használt kisebbségi nyelven meg kell jeleníteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű, továbbá az adott településen széles körben használt kisebbségi nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt)."
2. A törvényjavaslat 3. §-a a következőképpen módosuljon:
"3. §
(1) A közterületen, a középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett, az utasoknak a közlekedésbiztonsággal, illetve a közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételével összefüggő tájékoztatását szolgáló - a gazdasági reklámtevékenység körén kívül eső - közleményeket tartalmazó feliratok szövegét magyar nyelven, valamint az adott településen széles körben használt kisebbségi nyelven is meg kell jeleníteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű, továbbá az adott településen széles körben használt kisebbségi nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget."
3. A törvényjavaslat 5. §-ában foglalt rendelkezés (1) bekezdés megjelölést kap, és kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel:
"5. §
(1) E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében kétség merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása irányadó, amelyet az eljáró hatóság az Áe. rendelkezései szerint szerez be.
(2) E törvény alkalmazásában az adott településen széles körben használt kisebbségi nyelvnek az olyan nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve tekintendő, amelyhez az adott település népességének legalább 20 százaléka tartozik."
Indokolás
Az előterjesztő a törvényjavaslat preambulumában az információszabadság követelményére hivatkozik: "Az Alkotmány 61. §-ában biztosított információszabadság tényleges gyakorlásának is elemi feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklődésre számot tartó közlemények magyar nyelven való befogadására." Az információszabadság gyakorlásának a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó polgártársaink tekintetében az a feltétele, hogy anyanyelvükön olvashassák az üzletfeliratokat illetve közérdekű közleményeket. A módosító javaslat ezért kiegészíti a törvényjavaslatot a kisebbségi nyelvek kötelező használatával.
Budapest, 2001. szeptember 5.
Bauer
Tamás
SZDSZ
T/4899/34.
Dr. Áder János úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
nj
terjesztem elő:
A törvényjavaslat preambuluma a következők szerint változik:
A magyar nyelv a magyar nemzet egyik legfontosabb alkotása, élő közege, amely a magyar kultúra és tudomány legfőbb hordozója. A magyar nyelv védelme a nemzet jövőjének is záloga, ezért a ma élő nemzedékek közös felelőssége a nyelvi környezet épségének megtartása és az utódokra való átörökítése, a nyelv egészséges alkalmazkodóképességének fenntartása.
[A magyar nyelv - a magyarság hagyományos befogadó gondolkodásmódjának megfelelően - mindig is kész volt a külső hatások befogadására és azok saját képére formálására. Nyelvünk számtalan kifejezése hű tükre a magyar nemzet történelmi útjának, a honfoglalást megelőző nyelvfejlődés állomásaitól az államalapítást követően a középkori európai kultúra közös forrását jelentő latin nyelvűség meghatározó szerepén át a magyar nyelv tudatos formálására, a modern magyar nyelv megteremtésére irányuló XIX. századi nyelvújításig.
A legutóbbi évtizedekben bekövetkezett technikai fejlődés a távközlés és a tömegtájékoztatás olyan új lehetőségeit bontakoztatta ki, amelyek jelentős hatással vannak minden nemzet nyelvére. Az ennek folytán állandóvá vált idegen nyelvi hatások olyan méreteket öltöttek, amelyekkel a magyar nyelv egészséges önfejlődése, szűrőképessége és átformáló ereje csak nehezen képes lépést tartani. Miközben tehát a nyelv fejlődése elengedhetetlen igény, azonközben a nemkívánatos hatások ellensúlyozása törvényhozási lépéseket is sürget.]
Az Alkotmány 61. §-ában biztosított információszabadság tényleges gyakorlásának is elemi feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklődésre számot tartó közlemények magyar nyelven való befogadására.
A magyar nyelv védelme olyan közérdek, amelynek előmozdítása megkívánja a társadalom, különösen a gazdasági szereplők és a közélet megkülönböztetett figyelmét.
Az Országgyűlés ezért a magyar nyelv megóvása, az információszabadság alkotmányos joga nyelvi hátterének biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:
Indokolás:
A törvényjavaslat preambuluma rendkívül terjengős ezért célszerű tömören megfogalmazni a törvényalkotás célját.
Budapest, 2001. szeptember 6.
Göndör
István
MSZP
T/4899/35.
Dr. Áder János úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő:
A törvényjavaslat 5§- a következők szerint változik:
5. §
E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében kétség merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása irányadó, amelyet az eljáró hatóság az Áe. rendelkezései szerint szerez be. Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalásáig az eredeti kifejezés használható.
Indokolás:
Az állásfoglalás kiadására nincs határidő és szükséges garanciát biztosítani az " átmeneti" időre. A halasztó hatály nagyon fonros és jogbiztonságot ad a vállalkozásoknak.
Budapest, 2001. szeptember 6.
Göndör
István
MSZP
T/4899/36.
Dr. Áder János úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló T/4899. számú törvényjavaslathoz a következő
módosító javaslatot
terjesztem elő:
A törvényjavaslat címe a következők szerint változik:
[a magyar nyelvnek] a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele magyar nyelven [során való használatáról]
Indokolás:
A törvényjavaslatnak az általam javasolt címe pontosabban fejezi ki a törvényjavaslat célját és tartalmát. Célszerű ha nem nevezzük nyelvtörvénynek, mert nem a nyelv használatról szól.
Budapest, 2001. szeptember 6.
Göndör
István
MSZP
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/4899/44.
Kapcsolódó módosító javaslat
dr. Áder Jánosnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a T/4899 számú, a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslathoz, a T/4899/25. számú módosító javaslathoz kapcsolódva a következő
kapcsolódó módosító javaslatot
terjesztem elő:
A törvényjavaslat preambuluma a következőképpen módosul:
[Az Alkotmány 61. §-ában biztosított információszabadság tényleges gyakorlásának is elemi feltétele] A törvény célja az, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklődésre számot tartó közlemények magyar nyelven való befogadására.
Indoklás:
A törvényjavaslat preambuluma tévesen hivatkozik az Alkotmány 61. §-ára. Az alaptörvény 61. §-ának (1) bekezdése ugyanis nem az általában vett információszabadságot deklarálja, hanem a szabad véleménynyilvánítás jogával összefüggésben azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaságban mindenki jogosult a közérdekű adatok megismerésére, illetőleg terjesztésére. A közérdekű adat fogalmát az 1992. évi LXIII. törvény 2. §-ának 3. pontja határozza meg. E szerint "közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat." A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok semmiféleképpen sem tekinthetők közérdekű adatnak, s a közérdekű közlemények jelentős része sem tartozik e körbe. Ezért megalapozatlan a preambulum azon megfogalmazása, amely a törvényjavaslatot az Alkotmányt végrehajtó törvény rangjára kívánja emelni.
Budapest. 2001. szeptember 19.
dr.
Wiener György
MSZP