A nemrég kiadott új Magyar értelmező szótárba sok olyan szót soroltak,
amelyek a határon túli magyarok szóhasználatában találhatóak csak meg. A
kirekesztettség érzését tompítandó került bele sok ilyen kifejezés. Sajnos, a
szerkesztők olyan szavakat is ide soroltak, amelyek nem a kisebbségben élő
magyarok sajátos magyar kifejezései, hanem a többségi nemzettől átvett idegen
szavak magyar toldalékokkal ellátott változatai. Szlovákiai magyar vonatkozásban
így került be a: preukáz (igazolvány), horcsica (mustár), tyepi (melegítő,
tréningruha), szanitka (mentőautó), lanovka (függővasút, drótkötélpálya) és még
sok más szlovák kifejezés. Ha ezt a jelenséget, amelyet nevezhetünk kényelmes
szókölcsönzésnek, de akár lopásnak is, elnézzük, akkor ne csodálkozzunk, ha pár
év múlva egyveleg nyelveken fogunk beszélni, és nem mindig értjük meg egymást.
Minden nemzet anyanyelve megérdemli, hogy szavait eredeti formájukban
használják, ne ferdítsék el. A kisebbségben élők pedig tanulják meg saját
anyanyelvüket idegen toldalékoktól mentesen használni! Vehetünk át szavakat, ha
arra nincs saját megnevezésünk. Kölcsönözhetünk szavakat, ha az egy szakszöveg
miatt szükséges, de a nyelvi érintkezésben igyekezzen mindenki a saját
anyanyelvén, érthetően beszélni! Ez nem nacionalizmus, hanem a nyelv iránti
tisztelet.
(Csicsay Károly–Gubík Mária: Új érettségi vizsga. Magyar nyelv és
irodalom. Monitor-feladatlapok. Bratislava: Slovenské pedagogické
nakladateľstvo, 2004. 47)