HVG 2001/49. szám
2001. december 8.

Hét nap

Reklámnyelvtörvény

A parlament a kormánypártok és a MIÉP szavazatainak, valamint négy MSZP-s "igen"-nel elfogadta a kabinet "nyelvőrtörvényét", hivatalos nevén a "magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról" szóló jogszabályt (az SZDSZ-frakció a javaslat ellen szavazott, a szocialisták többsége tartózkodott). A 2003. január 1-jén életbe lépő törvény főszabályként előírja, hogy a reklámok szövegét, jelmondatát magyar nyelven kell megjeleníteni a sajtótermékekben, rádió- és tévéműsorokban, illetve más reklámhordozókon, például a köztéri plakátokon. A kötelezettség úgy is teljesíthető, hogy az idegen szöveg magyar megfelelőjét is szerepeltetik, "legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben", mint az idegen eredeti. A cégneveket és az áruk elnevezését ezután sem kell magyarítani. A törvény mentesítést ad a magyar nyelvben már meghonosodott idegen kifejezésekre, szavakra. Azt, hogy mi számít meghonosodottnak, az eredeti javaslat szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete döntötte volna el, az oktatási bizottság módosító indítványa alapján azonban az MTA alelnöke által felkért tanácsadó testület alakul e feladatra. Ugyancsak módosító javaslatként került a törvénybe, hogy a szigorítások nem vonatkoznak a kisebbségek által használt nyelven közzétett gazdasági reklámok szövegére, üzletek elnevezésére, ha az adott településen kisebbségi önkormányzat működik. A törvény betartásának ellenőrzése a közterület-felügyeletek és az önkormányzatok feladata, a jegyzők által többször is kiszabható bírság 100 ezer forint.