Nyelvbajok

FARAG� VILMOS:

Nyelvbajok

Magyar H�rlap 1997. �prilis 25. 7

Anyanyelv�nk sohasem volt olyan nagy vesz�lyben, mint amilyenben ma van. Szokatlanul dr�mai helyzet�rt�kel�se ez Gr�tsy L�szl�nak, hiszen � mindig nyelvv�d�i t�relmet javasolt �s k�pviselt eddig. A baj csakugyan nagy lehet, ha m�r � is riad�ztatja a k�zv�lem�nyt. A most zajl� anyanyelvi h�t megnyit� rendezv�ny�n A vesz�lyeztetett anyanyelv c�mmel tartott el�ad�st, s a tud�s�t�sok szerint k�l�n�sen az angol szavak be�raml�s�t min�s�tette fenyeget�nek. Ha a sz�m�t�g�pes �s a rekl�mnyelv elangolosod�s�ra gondolt, a vesz�lyt joggal min�s�tette nagynak, b�r gyan�m szerint szakemberk�nt � tudhatja legjobban, hogy anyanyelv�nk volt m�r ekkora vesz�lyben. Nagyobb vesz�lyben is. A tan�r �r t�lzott teh�t, de nevel�i c�lzattal, j� �gy �rdek�ben tette.

Ha finnugor eredet� szavaink egy�ttese jelenti a magyar alapsz�kincset, anyanyelv�nk azt az inzultust is meg�lte t�bbsz�r, amit nyelvcser�nek h�vnak. Elt�nnek, akik eredetileg besz�lt�k, csak a nyelv marad meg m�sok ajk�n. A magyarul besz�l� sztyeppei nom�doknak m�r semmi k�z�k embertanilag az ugor �s�kh�z. Ha �gy tetszik, inzultus volt a honfoglal�s ut�n a szl�v szavak be�raml�sa az addigra ir�ni, bolg�r-t�r�k, beseny� szavakkal feld�sult magyar nyelvbe, k�s�bb az oszm�n t�r�k�k�, a n�metek�, a latinit�s�, m�g 1945-t�l az oroszok� is. Anyanyelv�nkben �pp az a csod�latos, hogy delfinmozg�ssal siklik el�re az id�ben: hol elmer�l, hol felbukkan, mindig gazdagabb �s �rnyaltabb lesz, s mindig magyar marad.

Ami az amerikai-magyar szavak mostani divatj�t illeti, nem az�rt hat-e mindent el�raszt�n szem- �s f�ls�rt�nek, mert rik�t �s ord�t? Latra tette-e valaki ezt a sz�t�meget, �s m�rte-e ar�ny�t a teljes magyar sz�kincshez? H�tha csak ezer az egymilli�hoz? A rendszerv�lt�s sz�t�ra c�mmel k�nyvet jelentetett meg a M�ra kiad�, s b�rki megn�zheti: agg�lyos gy�jt�munka ut�n is sov�ny az eredm�ny. 1990 ut�n k�r�lbel�l nyolcsz�z �j sz� vagy sz�szerkezet kelti a rendszerv�lt�s l�rm�j�t. �s ebb�l is legfeljebb sz�z tekinthet� amerikai-angol sz�nak. Az ember megy az utc�n, �s azt l�tja, hogy shop meg second hand; bekapcsolja a r�di�t �s azt hallja, hogy tender, meg menedzsment, de mindegyikre van j� magyar sz� is, a tenderez� majd leszokik az �jgazdag pipisked�sr�l. Hiszen l�m, milyen pomp�san kifejez� lelem�nyekre k�pes a rendszerv�lt� magyar, amikor gunyorosan �tkosnak, meg kis�tkosnak nevezi a tegnapi rendet, amikor csal�rd cs�d�t emleget, p�ntlik�zott p�nzt, karvalyt�k�t, b�rsonyos forradalmat (ezek mind fenti sz�t�rban tal�lhat�k), vagy milyen b�jos r�vid�t�s a "v�nya", hogy azonnal keresni kezdj�k "t�ny�t" is, de csak v�llalati nyeres�gad� (v�nya) van a sz�t�rban, t�rsas�gi nyeres�gad� (t�nya) nincs.

A nyelv sz�kincs�n�l egy�bk�nt is nagyobb vesz�ly fenyegeti a nyelv szellem�t. A hivatalos k�r�lm�nyesked�ssel, mely a t�m�rs�g ellen v�t, nem tudv�n kapcsolatr�l, csak kapcsolatrendszerr�l, keresetr�l, csak kereseti lehet�s�gr�l, a lakoss�gnak sz�l� �zenetr�l, csak a lakoss�g fel� k�ld�tt �zenetr�l, megrendezend� �nneps�gr�l, csak megrendez�sre ker�l�r�l, vagy a z�rzavarral az igek�t�k haszn�lat�ban, a bonyol�t�ssal a lebonyol�t�s helyett, a lerendez�ssel a rendez�s helyett. �l� besz�d�nk keletiesen temp�s nyugalm�t hadar�sdivat vesz�lyezteti (fiatal politikusaink t�bbs�ge besz�dtan�rra szorul), az ejtett sz� �r�sk�pnek val� megfelel�s�t a v�gsz�tagok elnyel�se, a jellegzetesen magyar sz�kezd� hangs�lyt a hangs�ly �nk�nyes �thelyez�se, a kijelent� mondat ereszked� hanglejt�s�t az emelked� (�nekl�) hanglejt�s, a magyar proz�di�t pedig teljes semmibev�tel a pop�nekesek dalsz�vegeiben.

S mindez m�g hagyj�n. A be�raml� ront�sn�l s�lyosabb a kipusztul�ssal j�r� roml�s. Amit �tvesz�nk, r�szben m�g hasonulhat. Amit elveszt�nk, m�g r�szben is nehezen szerezhet� vissza. Fogynak rokon �rtelm� szavaink. A nyelv�sz �vatosan nyilatkozhat csak err�l, az �js�g�r� mer�szebben mondhatja: a fogy�sban a politika a ludas. Az elm�lt �vtizedek �gynevezett mozgalmi zsargonja. Az a szertart�srend, amely egy bizonyos fogalomra csak egy bizonyos f�n�v, egy bizonyos cselekv�sre csak egy bizonyos ige haszn�lat�t enged�lyezte. Amit a bolt m�velt, az nem keresked�s volt, amit a k�rh�z, az nem gy�gy�t�s, amit a vend�gl�t�, az nem etet�s-itat�s, hanem ell�t�s. A sz� m�g�l az atyai (s�t az anyai) �llam sejlik el�, � az aki ell�t benn�nket. M�g pontosabban: � az, aki ell�t�st biztos�t. Senki �s semmi nem k�n�l, ad, ny�jt, teremt, mindenki biztos�t. A bolt keny�rell�t�st biztos�t, a vas�t sz�ll�t�st, a k�rh�z beteganyag-ell�t�st, a kocsma pedig biztos�tja a ny�ri s�rell�t�st. �s az is jellemz�, hogy nem boltos, vasutas, orvos, kocsm�ros teszi ezt, hanem elvont szervezete. Ez a nyelv elt�nteti a cselekv� szem�lyt, teh�t a cselekv�s felel�s�t is; a dolgot nem csin�lja valaki, a dolog t�rt�nik. Ez magyar�zza, hogy a "sz�letik" felzab�lta iget�rsai sokas�g�t. A hat�rozatot, a d�nt�st, az �t�letet nem hozza valaki, ez mind sz�letik. A tervet nem k�sz�tik, a cikket nem �rj�k, a sz�kl�bat nem faragj�k. A terv, a cikk, a sz�kl�b sz�letik. A szerkeszt�s�gi zsargonban nincs h�r, tud�s�t�s, riport, glossza, vez�rcikk stb., csak "anyag" van. �s itt azt�n igaz�n nem t�rt�nt rendszerv�lt�s. Ezek a szinon�mapuszt�t� szavak mint nyelvi z�rv�nyok (cs�f rovarok a borosty�nk�ben) az id�k v�gezet�ig �rizni fogj�k egy politikai korszak eml�k�t. �s h�t fogy�s? Sorvadnak a t�jnyelvek, �resednek a sz�fordulatok, csupaszodik �r�sunk-besz�d�nk, haszn�l�ikkal egy�tt kopik a szavak hitele. De ez m�r nemcsak nyelvi baj. Ez a t�rsadalmi �rintkez�s zavara.

Politikai baj.

FARAG� VILMOS