Bakró-Nagy Marianne–Kálmán László:
Miért halt ki a muroma?
(Élet és Irodalom 41/22, 1997.05.30., 2)

Grétsy László (ÉS, 1997. május 16.) kétségbe vonja „néhány képzett nyelvésznek” a következő állítását:

„A magyar nyelv és a legtöbb más nyelv tömegesen vett át idegen szavakat történetének különböző korszakaiban, mégsincs tudomásunk olyan nyelvről, amely »elromlott« vagy kihalt volna ennek következtében.”

Cáfolatként kihalt kis finnugor nyelvekre (pl. merja, muroma) hivatkozik. Szerintünk ez olyan, mintha a gravitáció létezését próbálná cáfolni a madarak röptére való hivatkozással.

A kis finnugor nyelvek kihalása vagy jelenleg is veszélyeztetett állapota nem hozható összefüggésbe a mai magyar nyelvben megfigyelhető szókölcsönzési folyamatokkal. Mint ahogy más kihalt vagy kihalófélben levő nyelvek esetében, úgy a kis finnugor nyelvek esetében is több történelmi, társadalmi, politikai okot említ a vonatkozó szakirodalom, és jól körülhatárolható nyelvi változási folyamatokat figyelhetünk meg bennük. Bármely kézikönyvben megtalálhatók a következő szokásos okok:

— a nyelv használatának erőszakos (törvényi) tiltása, az anyanyelvi oktatás és média hiánya stb.;

— a nyelv beszélőinek gazdasági vagy társadalmi ellehetetlenülése, életfeltételeik megszűnése, elvándorlásuk stb.

— a beszélők elöregedése, kihalása, fizikai megsemmisítése stb.

Hasonlóképpen bárhol olvasható, hogy a kihalás felé vezető útnak a következő nyelvi velejárói figyelhetők meg:

— a kétnyelvűség kialakulása;

— a nyelv használati körének leszűkülése (a családra, a templomra stb.);

— a domináns nyelv minden nyelvi szinten hatást gyakorol a kihalófélben levő nyelvre (szókincs, ragozás, beszédhangok, szórend stb.).

Ezek az okok és jelenségek valóban megfigyelhetők a kihalt és kihalófélben levő finnugor nyelvek esetében is. Viszont önmagában az, hogy jövevényszavak kisebb vagy nagyobb mértékben beáramlanak egy nyelvbe, nem lehet sem elindítója, sem ismérve a nyelv veszélyeztetett voltának.

Bakró-Nagy Marianne
a nyelvtudomány kandidátusa,
egyetemi docens, a JPTE Finnugor tanszék vezetője

Kálmán László
a nyelvtudomány kandidátusa,
egyetemi docens, ELTE Elméleti nyelvészet tanszék