A hatalom az alkotmányos burzsoázia és a liberális nemesség és a papság kezében van. Személyek: Mirabeau, Sieyés abbé (Mi a harmadik rend), La Fayette.

Politikailag a forradalom tábora egységes, ez a Forradalmi Párt. A probléma az, hogy nincs nagy változás, hisz még mindig megvan a pénzügyi teher. Erre javaslatok születnek. Toleyrand Autun püspök: az egyházi birtokokat szekuralizálni kell, emellett a királyi magánvagyont és a kincseket.

Irányzatok:

Klub: Rendszeresen és szervezett formában találkozó társaságok. Angol minta alapján szervezõdött, a 18.sz-i Akadémiások és Szabadkõmûvesekbõl szervezõdött. Fontos szerepük volt a társadalom mozgósításában.

• Királypárti klubok

• Monarchista klubok.

• Mérsékelt klubok

• 1789 Társasága: Mérsékelt alkotmányos monarchia híveit tömörítette egybe. Késõbb ebbõl és a Jakobinus klubnak a mérsékelt részébõl alakult ki a Feuillant klub.
• Feuillant klub : A Feuillant kolostorba gyûltek össze innen a név, a törvényhozásba nem kerültek bele. Fontos vezetõik: La Fayette, Bailey.

• Radikális klubok

• Bretain klub: késõbb ebbõl lett a Jakobinus klub radikálisabb része. Késõbb párizsi értelmiség is belépett a klubba. Kezdetben alkotmányos monarchia hívei majd a Varennes-i válság után radikálisabb követelések, ezután nyíltabb és demokratikusabb lett a klub. Fontos vezetõk: Maximilien Robespierre, Saint-Just
• Cordelier klub: Ferencesek szerzeteseknél gyülekeztek nyitottabb volt az alsó rétegek felé is: nõk és passzív polgárok is lehettek tagok. Fontos vezetõk: Marat, Danton.

• Új közigazgatási rendszert hoznak létre. 83 département-re osztják az országot (ezen belül voltak: disztricht, ebben kanton, ebben, municipiumok).
• Közteherviselés és adóreformok. Földadó, Jövedelemadó, fejadó
• Választási reform. Cenzusos kettõs lépcsõs választás. 1 a helyhatósági választásokon elektorokat választanak, akik a második választáson választják a törvényhozó hatalmat.
• Új pénzt vezetnek be: assignata - ez eredetileg egyházi birtokok vásárlására kiadott hitellevél, ez késõbb fizetési eszköz lesz, de inflálódik.

1. Háborút akarnak

• Király

• Ha nyer, vissza tudja tartania nemzetgyûlést
• Ha nem nyernek, akkor az idegenek segítenek neki.

• Girondisták

• Azért, hogy a belsõ gondokról elterelõdjön a figyelem.
• A forradalom ellenségeit így ki lehetett volna szûrni.
• Megszilárdíthatja a forradalom vívmányait.
• Európai népek felszabadítása is cél volt (forradalom export).
• Üzleti szempontból is jó lett volna, mert a Girondisták kereskedõk voltak.

2. Háborúellenesek

• Feuillant

• A háborútól féltik az Alkotmányt.

A francia haderõ nincs felkészülve egy háborúra, ezért vesztes lenne, és ez veszélyeztetné az Alkotmányt. Elõbb meg kell erõsíteni a hadakat. De a háborúpártiak nyernek.

I. katonai válság

1792. március A király Girondista Minisztériumot nevez ki.

1792. április 20. A Törvényhozó nemzetgyûlés hadat üzen I Ferenc magyar, cseh királynak és a porosz királynak.

–Franciaország Belgium irányába támad, de a királynõ elárulja a haditervet, ezért vereség.

A Törvényhozó nemzetgyûlés számos javaslatát megvétózza a király, ami felháborodáshoz vezet. Nemzetõrök bevonulnak Párizsba.

• Belsõ ellenforradalmi agitációk. Élükön az egyház, mivel a papok nagy része nem esküdött fel az Alkotmányra.

1792. július 25. Az ellenséges hada fõvezére Koblenzi Kiáltványt ,kiáltványt üzen a párizsi néphez, miszerint, ha a királyi családnak valami baja lesz, akkor feldúlja Párizst. Emiatt Párizs népe elégedetlen

• A királyt le akarják mondatni.
• Általános választójog alapján Nemzeti Konvent felállítását követelik.

Párizsi Községtanács átalakul Párizsi Kommünné.

1792. augusztus 10-én Megrohamozzák a Tuileriákat. Emiatt a király elmenekül a Törvényhozó nemzetgyûlésbe, a nemzetgyûlés megfosztja uralkodói jogaitól 1792-ben elfogták a királyt és a Temple börtönbe zárták.

Király nélküli királyság

1792 augusztus 10 - 1792 szeptember 20

A hatalom három szervezet kezében volt

• Törvényhozó Nemzetgyûlés
• Párizsi Kommün 288 tagja van, akik fõleg jakobinusok
• Végrehajtó Bizottság, ennek a vezetõje Danton

Az a probléma, hogy a 3 szervezet egymástól külön szeretne mûködni.

Intézkedések:

• Az emigránsok földjét is kiárusították
• Részleges ár és bérmaximálást rendeltek el, ennek az volt a célja, hogy az inflációt megállítsák.
• Kötelezték a papokat az alkotmány fölszentesítésére.

1792 szeptember 1. elesett Verdun

1792 szeptember 2. Sans cullot-ok betörnek a börtönbe és megölnek 1000 elitéltet.

1792 szeptember 20. Valmy-nél Kellerman (francia) megállítja a poroszokat. Goethe ekkor írta, hogy “Innen a mai naptól egy új korszak kezdõdik.”

A Törvényhozó Nemzetgyûlésbõl Nemzeti Konvent lesz.

1792 szeptember 21. Kikiáltják a köztársaságot. Ez lesz az I. Köztársaság

Köztársaság

1792 szeptember 21 - 1804 december 2.

1 Girondista Köztársaság 1792 szeptember 21 - 1793 június 2.

A törvényhozás a Konvent kezében van, ennek 3 irányzata van.

• Girondiak: Köztársaság érzelmûek, õk a középpolgárságot képviselik. Vezetõjük. Brisott, Condorce. Õk a köztársaságot akarják megmenteni, úgy, hogy a szabadságjogokat fenn akarják tartani.
• Hegypárt: (a név onnan jön, hogy magasan ültek), vezetõjük: Danton, Robespierre, Marat. A köztársaság megmentése a céljuk, ezért még a plebejusokkal is szövetkeznének, sõt a diktatúrától sem riadnak el.
• Síkság, mocsár: Ingadozók, akik mindig más csoporthoz csatlakoznak.

1792 õsz a poroszok kiváltak a francia ellenes koalícióból, Ausztria pedig elveszítette a belga területeit.

A legfõbb kérdés a király ügye lett. Itt úgy lehetett ítélkezni, hogy vagy bûnös és akkor ki kell végezni, vagy szabadon kell engedni. A jakobinusok ki akarták végezni, de ezt a Girondiak nem akarták, mert féltek a konzervatív dinasztiák újabb támadásától. A jakobinusok ügyes kérdésekkel célhoz értek, ezzel XVI. Lajost a nemzet ellen való vétkei miatt halálra ítélték

1793 január 21. lefejezték a királyt, erre a konzervatív dinasztiák Anglia vezetésével megszervezte az elsõ francia ellenes koalíciót, ennek a motorja William Pitt Junior angol miniszterelnök volt.

1793-1797 Elsõ koalíciós háború

1793 tavasz Franciaországban bekövetkezett a II. Katonai válság, hiszen körbevették a franciákat az ellenséges államok: Spanyolország, Piemont, Nápoly, Anglia, Pápa és Dumorier tábornok elveszítette ismét Belgiumot, ezzel az osztrákok ismét a francia határ mellett álltak. A jakobinus Carnot javaslatára a konvent elfogadta az általános hadkötelezettséget (sorozás), ezzel létrejött a forradalmi tömeghadsereg. Ennek az volt a hátránya, hogy sok volt benne a paraszt és ezek a sorozás miatt fellázadtak, ezt a lázadást a papok és a royalisták is szították. Harcok voltak Vendee, Bretagne-ban (itt a huhogók), a 83 megyébõl 60-ban volt lázadás. Ez girondisták megbénulását hozta, mert szerették volna megvédeni a forradalmat, de elutasították a szabadságjogok korlátozását és a forradalmi terrort. A kezdeményezés a jakobinusok kezébe került.

1793 március létrehoztak intézményeket:

• Forradalmi Törvényszék: feladata az volt, hogy a forradalom ellenségeit megkeresse.
• Éberségi Bizottság: A gyanúsak felkutatására voltak.

1793 Április Közjóléti Bizottság felállítása, ez 9 fõbõl állt, és a célja az volt, hogy a Konvent döntéseinek végrehajtását ellenõrizze, és errõl jelentést készítsen.

1793 május vége a girondisták újra át akarták venni az irányítást, Robespierre-t és Dantont vád alá helyezték. De a támadás nem sikerült, hiszen Robespierre “megvesztegethetetlen” a sans cullote-okhöz fordult.

1793 június 2. a sans cullote-tok benyomultak a Konventbe és letartóztatták a Girondista vezetõket és Brissonnal az élen ki is végezték õket.

2 Jakobinus diktatúra 1793 június 2. - 1794 július 27.

A törvényhozás a jakobinus konvent kezébe került, ebben csak jakobinusok és síkság vett részt. A jakobinusoknak 3 irányzatuk volt.

• Mérsékelt szárny: Danton és a környezete.
• Centrum: Robespierre, Saint-Just
• Veszettek: Marat (1793-ban megöli õt Charlotte Corday), Ebert

A diktatúra jellemzõje:

A törvényhozás alárendelt a végrehajtó-hatalommal szemben. A végrehajtó hatalom a Közjóléti Bizottság kezében volt, aminek a vezetõje Robespierre volt. A Konvent csak, mint egy szavazógép mûködött.

1793 június 24. Jakobinus Alkotmány

• Kimondták a népfelkeléshez való jogot
• Munkához, pihenéshez való jog
• Általános választójog
• Magántulajdont másképp értelmezték, magántulajdon: az, amit a közösség elismer annak.

Ez nem lépett életbe, ehelyett intézményesítették a terrort.

• Vidékre Konvent biztosokat irányítottak, akik vérfürdõket rendeztek (Lion)
• Bevezették az irányított gazdaságot. A közösségi földet is kiosztották, általános ár és bérmaximálást vezettek be. beszolgáltatási rendszert, amivel a városokat és a katonaságot látták el.
• Bevezették a legfelsõbb lény kultuszát: ész, ezzel bezáratták a templomokat. Az észkultusz vezetõje Robespierre volt.
• Bezáratták a jakobinus klubokat, hiszen a kormány megtesz mindent, amire szükség van. Ezzel a politikai közélet megszûnt.

A jakobinus irányzatok egymás ellen fordultak.

1794 március veszetteket megölték (Robespierre és Danton csinálta)

1794 április Dantont kivégezték, ezzel a hatalom Robespierre kezébe került, de ezzel el is szigetelõdött, hisz nem volt társadalmi bázisa.

Szembeszálltak vele a királypártiak, sans cullote, mérsékelt polgárság. A terror nem a forradalom, hanem a szûk katonai csoport eszköze lett. Ekkora már forradalmi tömeghadsereg van.

1794 június Fleurusnél (fr) legyõzik az osztrákokat és visszafoglalják Belgiumot. Ezzel a külsõ veszély csökkent, tehát még inkább nem volt szükség a terrorra. A konvent középsõ csoportja már személyük biztonságát is veszélyeztetettnek látták, ezért összefogtak néhány konvent biztossal.

1794 július 27. Robespierre-t és néhány emberét kivégzik.

3 Termidori konvent 1794 július 27. - 1795 december

A termidor az forradalmi naptár (a forradalom kitörése óta új idõszámítás van, eszerint a termidor július). A hatalom a Termidori Konvent kezébe került, illetve “ Termidori Blokk” - Mocsár, Dantisták, girondisták, új gazdagok játszott vezetõ szerepet.

Megkezdõdött a diktatúra lebontása: eltörölték a Közjóléti Bizottságot, a Forradalmi Törvényszék tagjait lecserélték, eltörölték az irányított gazdaságot.

1794 tele amnesztiát hirdetnek, amivel sok királypárti került ki, megkezdõdött a fehérterror vidéken (a Bourbon zászló fehér volt).

1795 tavasz Párizsban újra éhínség tör ki, erre a jakobinus mozgalmak újra mozgolódnak.

1795 március, április Éhséglázadások, de ezeket leverik, erre a monarchisták is mozgolódnak.

1795 június Angliából egy emigráns csoport jött Quiberone félsziget partjainál legyilkolják õket.

1795 október Párizsban királypárti felkelés van, ezt Bonaparte verte le.

1795 szeptember új Alkotmány - Termidorista: Ez visszatért az 1791-es alkotmány elveihez, és új államszervezetet hoztak létre.

4 A Diktatórium 1795 december - 1799 november 9.

Az új állam törvényhozása két kamarás lett:

• Alsóház, ami az “500-ak tanácsa”
• Felsõház, ez a “vének tanácsa” - 250 fõbõl áll.

A végreható hatalom egy 5 tagú Direktórium kezében volt, ebben a legbefolyásosabb Barras volt. A direktórium átmenet a diktatúrához a forradalom és a köztársaság védelmében, egyaránt szembeáll a restaurációval és a jakobinus diktatúrával. Ezért nyílt erõszakot és választási csalásokat is alkalmaznak (pl.: 1797-ben jakobinus elõretörés lett volna a választásokon, majd royalista, de semmissé nyilvánították a választást). Nincsen tömegbázisa, ezért a hadseregre szorul, egyre nagyobb a katonai puccs esélye.

Bonaparte Napóleon (1769-1821)

A korzikai Ajaccio szigetén született, Brienben végzett tüzértiszti iskolát. A forradalom kapóra jött számára, mivel nem voltak politikai elvei, ezért szabadon felajánlotta magát Franciaország mellett

Elsõ megmozdulása 1793 jakobinus oldalon Toulonnál elkergette az Angol flottát. Már 23 éves korára tábornok volt. A direktórim nélkülözhetetlen tagja volt, emiatt Barros is nagyon veszélyesnek tartotta, ezért Napóleont kinevezték az Itáliai francia sereg élére, cél megszabadulni tõle. De Napóleon rendbe tette a sereget és megkezdte 1787-ben az Elsõ Itáliai hadjáratot, ebben sorozatos gyõzelmeket ért el (3 gyõzelem Arcole, Rivoli, Lodi).

1789 Campo Formio-ban Ausztriával békét kötött, ezzel Lombardia francia kézre került.

Napóleon azt javasolta, hogy Anglia a fõ ellenfél, és emiatt a gyarmatain kell megverni, el kell foglalni Indiát, véghez akarta vinni a Nagy Sándori hadjáratot. Ezt a Direktórium nem ellenezte, és 30 ezer fõt és flottát adott mellé.

1799 Napóleon Egyiptomi Hadjárat. Nelson angol kapitány a Gibraltárnál várt az angol flottával, és azt hitték, hogy Egyiptomba megy Napóleon. De mivel az angol flotta jobb volt, emiatt gyorsabban értek Egyiptomba, és elmentek onnan. A franciák csak késõbb értek oda, partraszálltak. A parton maradt flottát az idõközben visszatért Nelson elsûlyesztette. Napóleon a mameluk seregeket leverte és benyomult Szíriába, de itt elakadt.

1798-ban megalakult a II. Franciaellenes koalíció (angol, orosz, osztrák), és az osztrákok visszafoglalták Észak-Itáliát, erre Napóleon hazatért.

1799 november 9. szétzavarta az 500-ak tanácsát.

5 Konzulátus 1799 november 9 - 1804 december 2.

Ez egyfajta burkolt egyeduralom.

1799 december Alkotmány

• 3 konzul van (Napóleon, Sieyés abbé, Roger-Ducas), ebbõl tényleges hatalma egynek van, a másik kettõ csak javaslatot tehet. A konzulok nevezhettek ki fõtiszteket, államhivatalokat, õk javasolhattak törvényeket.
• 80 tagú szenátust nevezett ki.

A törvényhozás:

• Képviselõház, csak szavazott
• Tribunátus, õk a törvények kihirdetéséért feletek

1800 Napóleon II. Itáliai hadjárat. Marengo-nál gyõzedelmeskedik.

1801 Luneville újra békét köt az osztrákokkal.

1802 Angliával is békét köt Amiens-nél. Ezzel pár hónapra béke lett és így volt ideje a belügyekre koncentrálni.

Belpolitika

1800 Létrehozza a Bank de France

1801 Konkordátumot köt VII Prius pápával, eszerint a pápa lemond az egyházi javak igénylésérõl, a fõpapokat a franciák nevezhették ki. Cserébe a franciák fizették a papokat, és a katolikus lett az államvallás.

1802 Becsület Rend: a mai napig a legnagyobb francia kitüntetés.

Prefekturákat állít föl (õk a közrendért felelnek), kitalálja a munkakönyvet.

1804 Code Civil Polgári törvénykönyv, ami összegzi a polgári jogokat (magántulajdon, szabadság jogok, kereskedelmi szabadság, családjog)

1807 Büntetõtörvénykönyv

1811 Kereskedelmi Kódex

1802 Örökös Konzul lesz, és 1804 december 2. császárrá koronáztatja magát.

Császárság

1804 december 2. - 1815 június 18.

1805 3. koalíciós háború (orosz, angol, osztrák)

Napóleon 1805-ben Ulm-nál (no) bekeríti az osztrák seregeket. Austerlitz (cseh) 3 császár csatája (Napóleon, I. Ferenc, I. Sándor) itt Napóleon lever mindenkit. Az egyedüli kudarc 1805-ben Nelson Trafalgarnál megsemmisíti a francia flottát. Ezzel le kellett tenni az angolok elleni harcról (partraszállás).

1806 IV. koalíció (angol, orosz, porosz - III Frigyes Vilmos), harcok ekkor Jena és Auerstadt-nál és a franciák bevonulnak Berlinbe.

Itt kiadta a kontinentális zárlatot: megtiltotta az angol kereskedelmet a kontinenssel, ennek a célja az volt, hogy az angol gazdaságot tönkre tegye. Anglia Latin-Amerikába nehezen, de pótolta a kiesett piacot. Viszont Európába nem jutott angol, olcsó, jó minõségû árú, erre beindult a csempészet.

1806 Felbomlik az NRCS. ezentúl a Habsburgok csak osztrák császárok, és helyette létrehozta a Rajnai Szövetséget (francia bábállam).

1807 Friedland (Litvánia) itt legyõzi az oroszokat, ezzel megkötik a Tilsiti békét I. Sándorral. Ezzel létrejön a Varsói Hercegség (ez is francia bábállam).

Napóleon a Bourbonok ellen fordult. 1808-ban Spanyolországból elkergette a Bourbon uralkodót és helyette a testvérét Józsefet ültette a trónra, ezzel megindult egy spanyol népi háború a franciák ellen.

1809 V. Koalíció (angol, osztrák) Wagram (au) itt Napóleon ismét gyõz, ez a hatalmának a csúcsa.

1809-1812 Trónokat osztogat

• Németalföldi Királyság (Belgium + Hollandia), ezt Lajos testvérének adta.
• Nápolyt Murat-nak adta
• Svédországot Bernadnak adta.

Szerinte az oroszok kijátsszák a blokádot, emiatt megindul az orosz hadjárat.

1812 a Grandé Armé megindul 660 ezer fõvel, ennek csak a fele francia a többi szövetséges. Az oroszokat Kutuzov vezette és a felperzselt föld taktikát alkalmazta. Napóleon Moszkváig üldözte õket. Borogyinónál az ütközetben nagy áldozatokkal döntetlen lett, és Napóleon bevonul az idõközben felégetett Moszkvába. Csakhogy jött a tél és nem volt téli szállás, amiatt visszavonul, és a sarkában vannak az oroszok, a határra már csak 25 ezer fõ marad.

1813 VI koalíció (angol, porosz, osztrák, orosz, svéd).

1813 Lipcse “népek csatája” - nagyon sok halott és Napóleon vereséget szenved, és túlerõ miatt a harcok a francia határra tolódnak.

1814 április lemond Napóleon fia javára (sasfiók), Elbát jelölték ki lakhelyéül és 800 katonát magával vihetett. (felesége Mária Lujza)

Elsõ Bourbon restauráció 1814 április - 1815 március

Visszatér XVIII. Lajos.

1814 október megkezdõdik a Bécsi Kongresszus “Táncoló Kongresszus” (I. Ferenc, Metternich, I. Sándor, III. Frigyes Vilmos, Hardenberg, Castlereagh - angol miniszterelnök). Sok a vita a területi rendezésrõl. A franciákat Taleirand képviselte. XVIII. Lajos nem tanult a hibából és a tiszti kart leszerelte. Veszélybe került a paraszti földtulajdon, Napóleont várták.

1815 március partraszáll Napóleon és az ellene küldött csapatok átállnak hozzá (Ney marsall). Bevonul Párizsba.

1815 VII Koalíció (kezdetben angol porosz, majd osztrák orosz).

Döntõ csata 1815 június Waterloo (belg), itt Wellington és Blücher legyõzte Napóleont, ezzel újra lemond és a Szent Ilona szigetére szállítják, ahol 1821-ben meghal.

II. Bourbon Restauráció 1815-1830

1815 szeptember 26. Szent szövetség - ez egy nem katonai szövetség. Tagjai: Oroszország, Ausztria, Poroszország.

1815 november 20 Négyes Szövetség - ez a katonai szövetség (orosz, osztrák, porosz, angol - 1822-ben kiválik, és helyére belépnek a franciák).